A kölcsönös megfeleltetés céljai
A kölcsönös megfeleltetés rendszere azt hivatott biztosítani, hogy szerte az EU-ban a mezőgazdasági termelők betartsák az emberi egészségre, a növény- és állategészségügyre és az állatjólétre vonatkozó szigorú európai uniós normákat. A kölcsönös megfeleltetés fontos szerepet játszik abban, hogy az európai mezőgazdaság fenntarthatóbbá váljon.
Mit takar a kölcsönös megfeleltetés fogalma?
Ahhoz, hogy uniós jövedelemtámogatást kapjanak, a mezőgazdasági termelőknek be kell tartaniuk néhány alapvető szabályt. A kölcsönös megfeleltetés erre, vagyis a vonatkozó szabályok betartásához kötött jövedelemtámogatásra utal.
A kölcsönös megfeleltetés rendszerében a mezőgazdasági termelőknek be kell tartaniuk:
- a kötelező, tehát jogszabályban előírt gazdálkodási követelményeket, melyek minden agrártermelőre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy részesülnek-e támogatásban vagy sem a közös agrárpolitika (KAP) keretében;
- a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokat – ez csak azokra nézve kötelező, akik KAP-támogatásban részesülnek.
A környezetre, az éghajlatváltozásra, a talajgazdálkodásra, a közegészségügyre, az állat- és növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó szabályokat megszegő gazdálkodók elesnek az uniós támogatás egy részétől, és más szankciókkal is szembesülhetnek.
Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények
Minden mezőgazdasági termelőnek, függetlenül attól, hogy részesül-e KAP-támogatásban vagy sem, tiszteletben kell tartania a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket.
Az alább felsorolt, a közegészségügy, az állat- és növényegészségügy, a környezet és az állatjólét területére vonatkozó uniós jogszabályokról van szó.
Közegészségügy, állat- és növényegészségügy
- Általános élelmiszerjog (178/2002/EK rendelet)
- A hormonhatású anyagok használatára vonatkozó szabályok (96/22/EK tanácsi irányelv)
- A szarvasmarhák, a sertések és a juh- és kecskefélék azonosítására és nyilvántartására vonatkozó szabályok (1760/2000/EK rendelet, 2008/71/EK irányelv, 21/2004/EK rendelet)
- Egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok (999/2001/EK rendelet)
- A növényvédő szerek szabályozása (1107/2009/EK rendelet)
Állatjólét
- A borjak, a sertések és a tenyésztés céljából tartott állatok védelmére vonatkozó szabályok (2008/119/EK tanácsi irányelv, 2008/120/EK tanácsi irányelv, 98/58/EK tanácsi irányelv)
Környezetvédelem
- A nitrátok használatára vonatkozó szabályok (91/676/EGK tanácsi irányelv)
- A vadon élő madarak védelme (2009/147/EK irányelv)
- A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme (92/43/EGK irányelv)
Jó mezőgazdasági és környezeti állapot
A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken túlmenően a KAP-támogatásban részesülő mezőgazdasági termelőknek be kell tartaniuk a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó uniós előírásokat is.
Ezek a szabályok a következőket célozzák:
- a talajerózió megelőzése a minimális talajborítás és a minimális földgazdálkodás meghatározása révén;
- a talaj szervesanyag-tartalmának és szerkezetének fenntartása;
- állandó gyepterület fenntartása;
- a biológiai sokféleség védelme és a táj jellegének megőrzése például a sövények és fák kivágásának tilalma révén a madarak költési és fiókanevelési időszakában;
- a víz védelme és megfelelő vízgazdálkodás védelmi sávok kialakításával a vízfolyások mentén, valamint a víz öntözési célú felhasználásának engedélyhez kötése és a felszín alatti vizek szennyezéstől való megóvása révén.
Szankciók meg nem felelés esetén
A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó uniós szabályokat megszegő mezőgazdasági termelőktől az illetékes szervek megvonhatják a következő támogatások egy részét:
- közvetlen kifizetések (termeléstől függetlenített vagy termeléstől függő támogatás);
- a vidékfejlesztési kifizetések többsége: területalapú kifizetések, beleértve az agrár-környezetvédelmi, erdészeti környezetvédelmi, agrárerdészeti és erdőtelepítési intézkedésekre, a NATURA 2000 projektjeire és az ökológiai gazdálkodásra elkülönített forrásokat;
- borágazati kifizetések: szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, zöld szüret.
Kapcsolódó információk
Új KAP: 2023-27
Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti kiterjedt tárgyalásokat követően 2021 júniusában megállapodás született a közös agrárpolitika reformjáról. Ennek a megállapodásnak a hivatalos elfogadására 2021. december 2-án került sor, és az új KAP 2023. január 1-jén kezdődik.
Az új közös agrárpolitikával olyan változások lépnek életbe a meglévő feltételességi rendszerben és a környezetvédelmi szempontok érvényesítését célzó rendelkezésekben, amelyek ambiciózusabb környezetvédelmi törekvéseket tükröznek és hozzájárulnak az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez. Többek között ún. ökorendszerek kerülnek bevezetésre, amelyek erőteljesebben ösztönzik majd az éghajlat- és környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatok térnyerését. A közös agrárpolitika átmeneti szabályairól szóló rendelet alapján 2023-ig a jelenlegi intézkedések alkalmazandók.
Szabályok
A kölcsönös megfeleltetés jogi kerete:
- a közös agrárpolitika finanszírozására, irányítására és monitoringjára vonatkozó szabályok (1306/2013/EU rendelet, 809/2014/EU végrehajtási rendelet, 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet).
