Az állattenyésztés valóban ellentétes a fenntarthatósággal, vagy hozzájárulhat a fenntartható gazdálkodáshoz?

Az állattenyésztési ágazat fenntarthatóságának biztosítása az EU stratégiai célkitűzéseinek egyike. Az állattartás részét képezheti egy olyan fenntartható élelmiszerrendszernek, amely hatékonyan használja fel az erőforrásokat, megőrzi a biológiai sokféleséget, és általában véve kedvez a természetes környezetnek. Már eddig is történtek előrelépések: az állattenyésztésből származó kibocsátások 1990 és 2022 között 23%-kal, a gazdálkodásból származó metánkibocsátások pedig 21%-kal csökkentek az EU-ban, annak ellenére, hogy közben a gazdaságok termelése fokozódott. Mindazonáltal még többet lehet tenni.

Az EU ökorendszerei olyan célzott intézkedéseket támogatnak, amelyek az állattenyésztés hatásának minimalizálására és előnyeinek növelésére irányulnak. A külterjes legeltetéses állattartás hozzájárulhat például a következőkhöz:

• gyapjú és biomassza előállítása
• a biológiai sokféleség fenntartása
• szénmegkötés
• a talajerózió megfékezése
• az erdőtüzek megelőzése
• a tájak megőrzése.

Összességében az ökorendszerek a gazdálkodásra használt teljes uniós földterület 68%-át fogják lefedni.

Az EU támogatja továbbá a kibocsátást csökkentő technológiákba és gyakorlatokba történő beruházásokat, többek között a következő területeken:

• trágya- és hígtrágyakezelés a megújuló energia egyik forrásának, a biogáznak az előállítása céljából
• precíziós gazdálkodás és takarmányozás
• speciális berendezések a hulladék oxigén nélküli lebontására (anaerob rothasztók)
• tenyésztési programok
• az állományok egészségének és termelékenységének megőrzése.

Az állattenyésztésből származó egyéb előnyök

• Az állattenyésztés több száz éve az alapvető emberi tevékenységek közé tartozik. Az emberek számára szükséges fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok biztosítása révén az állattartás hozzájárult az emberiség fejlődéséhez.  Az állattenyésztési ágazat társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt döntő fontosságú, mivel meghatározó szerepet játszik az emberek élelmezésében és a vidéki területek életben tartásában: az uniós mezőgazdaság teljes hozzáadott értékének 40%-a az állattenyésztésből származik
• az uniós lakosság fehérjebevitelének 50%-át állati termékek biztosítják.

Az állattenyésztési ágazat tehát az uniós élelmiszerrendszer kulcsfontosságú eleme, amely hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz, a vidéki foglalkoztatáshoz, valamint Európa sokszínű és gyönyörű tájainak, valamint kulturális örökségének a megőrzéséhez. Olyan, az európai gasztronómiai kultúra és hagyományok szerves részét képező élelmiszereket biztosít, amelyek nélkül nem lehetne megfelelő képet alkotni az európai mezőgazdaságról.

Emellett az állattartó gazdaságok gyakran családi gazdaságok, és mintegy 4 millió embert foglalkoztatnak az EU-ban. Számos távoli területen – különösen a hegyvidéki területeken –, ahol kevés egyéb gazdasági tevékenység végzésére van lehetőség, az állattenyésztés kínál megoldást, és ezáltal hozzájárul a vidék elnéptelenedése elleni küzdelemhez.

Az állattenyésztés egyértelmű szerepet játszik a mezőgazdaságban: 

• az állatok olyan szerves anyagokkal táplálkoznak, amelyeket az emberek nem tudnak elfogyasztani – az állati takarmányok 86%-a nem alkalmas emberi fogyasztásra
• az állatállományok olyan földeken is legeltethetők, amelyek növénytermesztésre nem alkalmasak – a legelők 57%-a ilyen terület
• az istállótrágya alapvető fontosságú a növénytermesztéshez.

A Bizottság elindította az állattartással kapcsolatos új munkafolyamatot is, amely egy szilárd és fenntartható, gazdaságilag életképes, környezetvédelmi szempontból felelősségteljes és társadalmilag befogadó uniós állattenyésztési ágazat hosszú távú szakpolitikai pályájának kialakítását fogja szolgálni.