A 2040-es Scenar-tanulmány átfogó elemzést nyújt a közös agrárpolitikával (KAP) kapcsolatos két hipotetikus forgatókönyvnek az uniós mezőgazdasági ágazatra és annak tágabb környezetére gyakorolt lehetséges hatásairól. A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon a KAP jövőjéről szóló szakpolitikai vitákhoz azáltal, hogy mennyiségi betekintést nyújt a KAP alternatív megvalósítási pályáinak általános következményeibe.
A gazdasági fenntarthatósághoz vezető út
A gazdaságok gazdasági életképessége központi jelentőséggel bír az EU mezőgazdasága számára. Ha nem lenne képes rövid és hosszú távon egyaránt stabil és kielégítő jövedelmet biztosítani, a mezőgazdaság nem tudná létfontosságú termékekkel ellátni a társadalmat, és a nélkülözhetetlen agrárszolgáltatásoknak is híján lennénk.
A közös agrárpolitika (KAP) ezért számos eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy biztosítsa a gazdaságok gazdasági életképességét. A közös agrárpolitika gazdasági eszközei javíthatják a környezet állapotát vagy a társadalmi fenntarthatóságot, de semmi esetre sem veszélyeztethetik őket.
A 2023–27-es időszakra szóló KAP
A 2023–27-es időszakra szóló KAP meg fogja szilárdítani a mezőgazdasági termelők ellátási láncban betöltött szerepét, és növelni fogja az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességét:
- Jobb alkupozíció: az új szabályok megszilárdítják a termelők közötti együttműködést, közös munkára ösztönözve őket, és lehetővé teszik a számukra, hogy ellensúlyt képezzenek a piacon.
- Piacorientáltság: A 2023–27-es időszakra szóló KAP továbbviszi a korábbi reformok általános piacorientáltságát, és arra ösztönzi az EU-ban működő gazdaságokat, hogy a kínálatot hangolják össze az európai és Európán kívüli kereslettel.
- Válságtartalék: a jövőbeli válságok kezelése érdekében a megreformált KAP új pénzügyi tartalékot tartalmaz, melynek összege legalább 450 millió eurót tesz ki évente.
- A borágazat támogatása: külön szabályok gondoskodnak a borágazat támogatásának javításáról.
Gazdasági fenntarthatóság a gyakorlatban
A gazdaságok gazdasági életképességének megóvása
Bár a mezőgazdasági termelők sokat tehetnek azért, hogy tevékenységük fenntarthatóbb legyen, a gazdasági fenntarthatóságra a külső tényezők vannak a legnagyobb hatással. Az utóbbi években a geopolitikai, valamint a természetet és az éghajlatot érintő környezeti változások egyre nyilvánvalóbb következményekkel jártak Európa-szerte. Fennakadásokat okoztak többek között az instabil időjárási körülmények (aszályok és áradások), a geopolitikai események (az Ukrajna elleni invázió) és a betegségek (a Covid19-világjárvány). Ennek következtében bizonyos esetekben alacsonyabb lett a terméshozam, piaci zavarok jelentkeztek és a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségét a volatilitás jellemezte. Ezért a KAP tartalmazza a gazdaságok rövid és hosszú távú gazdasági életképességének megőrzését és védelmét szolgáló megfelelő eszközöket.
A KAP célja, hogy elősegítse a gazdaságok fenntarthatóságát, mégpedig a gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelem és a reziliencia biztosítása, a piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése, valamint a mezőgazdasági termelők értékláncon belüli helyzetének javítása révén.
Ezek a célkitűzések a következő szakpolitikai eszközök segítségével érhetők el:
- A gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelem és a reziliencia támogatása az Unióban az élelmezésbiztonság támogatása érdekében: a méltányos jövedelemtámogatási rendszer megvalósítása, olyan eszközök biztosítása, amelyek segítik a kockázatok kezelését és az agrár-élelmiszeripari ellátási láncon belüli nagyobb egyenlőség, valamint az importált termékekkel egyenlő versenyfeltételek elérését;
- A piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése: például korszerűsítésre vagy együttműködésre irányuló beruházásokhoz nyújtott vidékfejlesztési támogatás segítségével, pénzügyi eszközökkel együtt; ezt a célkitűzést a földrajzi árujelzőkre és a minőségrendszerekre vonatkozó uniós politika is alátámasztja;
- A mezőgazdasági termelők értékláncon belüli helyzetének javítása: egyedi támogatások nyújtása a gyümölcs- és zöldségágazatnak, a méhészetnek, a bor- és a komlóágazatnak, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatnak és más ágazatoknak.
További információk
A 2023–27-es időszakra szóló KAP fő szakpolitikai célkitűzései
Ágazati beavatkozások
A termelői és szakmaközi szervezetek szerepe
Az ágazati beavatkozások – többek között a termelői szervezeteken és a termelői szervezetek társulásain keresztül – erősítik a mezőgazdasági termelők pozícióját, és fokozzák rezilienciájukat és versenyképességüket. Ezek a szervezetek a reziliencia és a versenyképesség előmozdításán túl is számos előnnyel járnak. Például lehetővé teszik a mezőgazdasági termelők számára, hogy együttesen ruházzanak be olyan technológiákba, amelyek külön-külön pénzügyileg elérhetetlenek lehetnek számukra, ezáltal előmozdítva a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható termelési gyakorlatokat.
Emellett az ágazati beavatkozások hozzájárulnak a mezőgazdasági termelők értékláncon belüli helyzetének megerősítéséhez azáltal, hogy mentességet biztosítanak a termelői szervezetek számára bizonyos versenyszabályok alól. Ez lényegében lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára, hogy kihasználják kollektív tárgyalási pozíciójukat.
Ágazati programok
Elismerve a termelői szervezetek által nyújtott sokrétű előnyöket, az EU finanszírozza az ilyen szervezetek létrehozását, valamint a különböző célkitűzéseket tartalmazó ágazati programokat. Ezek a programok olyan tevékenységeket foglalnak magukban, mint például:
- a termelés megtervezése és megszervezése,
- az ellátás koncentrálása,
- a termékek forgalomba hozatala,
- korszerűsítés,
- a fenntartható termelési módszerekre irányuló kutatás és fejlesztés,
- ideértve az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló tevékenységeket is,
- valamint innovatív gyakorlatok és technikák.
A tudás és az innováció szerepe
A tudás és az innováció segíthet abban, hogy a mezőgazdaság nyereséges legyen, és az is maradjon:
- a kutatás és az innováció révén olyan új technikákra és technológiákra tehetünk szert, amelyek anélkül javítják a termelékenységet, hogy további terhet rónának a környezetre, a mezőgazdasági tanácsadó rendszer segítségével pedig gondoskodni lehet arról, hogy a mezőgazdasági termelők folyamatos tájékoztatást kapjanak a legújabb fejleményekről és fejlesztésekről;
- a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP-AGRI) ösztönzi az innovatív ötletek megszületését és megismertetését, így segítve a mezőgazdasági termelőket abban, hogy „kevesebből többet és jobbat” állítsanak elő.
Magyarázó feljegyzés a monitoring és értékelés elvégzéséhez szükséges adatokról
A bizonyos ágazatokban végrehajtott beavatkozásokkal kapcsolatos adatokra vonatkozó magyarázó feljegyzés ismerteti azokat az információk bejelentésére szolgáló formanyomtatványokat, amelyeket az uniós országok illetékes hatóságainak az (EU) 2022/1475 végrehajtási rendelet V. mellékletével összhangban be kell nyújtaniuk a Bizottságnak.
